A fővilágosító jutalma: egy sóhaj

Villanyszerelőnek tanult, és a pesti diák nyáron a bátyja zöldségesvállalkozásában dolgozott Balatonbogláron. A báty ismerte Helyey Lászlót, és egy este miatta megnézték a boglári kápolnánál a Godot-ra várva című előadást. Nem volt színházba járó, az iskolával néztek pár kötelezőt, de ez a Beckett-darab és a színészek játéka lenyűgözte. Pallagi Mihály meséli ezt, a Nemzeti Színház fővilágosítója, aki nemrég vette át a Magyar Teátrumi Társaság színházi háttérdolgozókat elismerő díját.

small_PallagiMisi_eoriszabo-0737

Érettségi után kezdett el világosítóként dolgozni a Nemzeti Színház Hevesi téri épületében, majd 1982-től a Zsábkéki Gábro hívására az önállósuló Katona József Színházban folytatta. Közben elvégezte a Színművészeti Főiskolán a világítástechnikai képzést, a Katonából távozó fővilágosító pedig őt ajánlotta maga helyett.

1990. május 21-én a párizsi Odèon Színház tetején álldogált a Katona József Színház Platonovcímű Csehov-darabjának premierje után. Ekkor odalépett hozzá Ascher Tamás, az előadás rendezője: „Ilyennek álmodtam ezt az előadást.” Ezt a mondatot jól megjegyzi, gondolta, ki tudja, mikor hall effélét még egyszer. A Katonában ugyanis nem volt divat dicsérni egymás munkáját.

small_Pallagi_Misi_eoszfoto-8845

Ascher Tamás volt az első a pályáján, aki nemcsak tudatosan használta művészi kifejezőeszközként a világítást, hanem el is magyarázta a próbákon, hogy a fény által kellett hangulatok, hatások, váltások miként szolgálják az adott előadás, az egyes jelenetek dramaturgiáját. Hogy mikor miért éppen olyan legyen a színpadi tér világossága, sötétsége, derengése. Hogy miért ebből vagy abból az irányból jöjjön a fény. Miért jó, ha egy adott jelenetben nincs elég fény, és a néző nem is tudja pontosan, mit lát, ezért kénytelen a képzeletére hagyatkozni. Mit mond egy arc, ha „telibe van világítva”, vagy éppen csak…

Nagy sikerek, külföldi turnék tették izgalmassá a munkát, kiemelt szakmai figyelem kísérte a tevékenységüket. A Katona azonban zárt alkotó közösség volt, szinte mindig ugyanazokkal a rendezőkkel dolgozott a fővilágosító is. Kiismerték egymás ízlését – és heppjeit is. Harminckilenc évesen úgy érezte, túl sok mindent csinál rutinból. Váltani akart.

Speciális lámpákat kölcsönző céget gründolt, amely máig működik. Szabadúszóként dolgozott a Közép-Európa Táncszínházban is, majd Csányi János igazgató hívására a frissen létrejött Bárka Színházban volt alkalma először az alapoktól felépíteni egy teátrum világítástechnikáját, igaz.

small_PallagiMisi_eoriszabo-0624

Ehhez az időszakhoz kötődik az egyik legemlékezetesebb munkája, a Bérczes László által rendezett Előhívás. Fekete volt díszlet, két oldalt ültek a nézők, akik egy szobában zajló eseményeket figyeltek közvetlen közelről. Különleges világítási megoldásokra a nézőtér miatt sem volt sok lehetőség, de az előadás sem igényelte. Az utolsó jelenetben viszont szétnyílt a padló, a nyomasztó zárt tér egyszer csak füves kertté változott. És ahogy „kisütött a nap”, a közönség sóhajtott, fellélegzett, megkönnyebbült. Ez a sóhaj volt a világosító jutalma – a hatás tökéletes.

Még csak az alapjai látszottak a Nemzeti Színház Soroksári úti épületének 2000 őszén, amikor Schwajda György kormánybiztos megkérdezte: van-e kedve színházat építeni? Volt. Áttekintette a tervezett lámpaparkot, és úgy látta: ez nem elegendő, és az arányok sem jók. Schwajda adott a maga mellé választottak véleményére. Megnyitáskor a Nemzeti volt Közép-Európa legjobban felszerelt, „mindent tudó” színházépülete (ma is az). Ami a lámpaállományt illeti: 300 hagyományos halogén lámpa mellett 100 robotlámpával indult 2002-ben a színház.

small_PallagiMisi_eoriszabo-0689

A Nemzeti Színház 2002. március 15-én nyílt meg Az ember tragédiája premierjével, amit a tévé élő egyenes adásban közvetített. Minden bemutató tele van kockázatokkal, de egy még egészen el sem készült, be nem üzemelt épületben, amelynek csínja-bínja, összes erénye és rejtett buktatója még nincs a munkatársak kisujjában – halálugrás. A világosítóknál be is ütött a krach: a főpróbán lefagyott a fénypult, ami egy előadás világításának központja, szíve és agya. Ebbe a számítógépes vezérlőbe vannak betáplálva az egymást követő lámpaállások, fénykombinációk, az előadásért felelős világosító innen vezényli – „adja be” – az egymást követő fényváltásokat. Ilyen pultból biztonsági okokból mindig kettő van: ha az egyik lefagy, a másik működik tovább.

Tragédia főpróbáján egy addig nem jelentkező rendszerhiba miatt a két pult egymást fagyasztotta le… Pallagi Mihály azt a fapados megoldást javasolta, hogy húzzák szét a két pultot, hogy mind a kettő önállóan működjön, egymással párhuzamosan, annak ugyanis kicsi az esélye, hogy mind a kettő felmondja a szolgálatot. Újabb próbára már nem volt lehetőség, de hogy másnap élesben, a tévéközvetítés alatt se lesz majd gond, azt Pallagi Mihálynak kellett tudnia. Azért figyelmeztették: ha ez nem jön be, ki lesz rúgva.

Tragedia_eorifoto-2162_2
Jelenet a Vidnyánszky Attila rendezte Az ember tragédiájából

Eltérő „fényérzékenységűek” a rendezők, mondja Pallagi. Van, aki rájuk hagyja: csináld meg! A technikai háttér keveseket érdekel. A világosítók dolga megmutatni az ötleteket, lehetőségeket, hogy a rendező dönthessen. Pallagi Mihály azt szereti, ha megdolgoztatják, ha a rendező, a színészek alkotásához hozzájárulhat a technikai tudásával, kreativitásával. Alföldi Róbertnél a Nemzetiben szinte minden próbán bent kellett ülni, hogy a rendező bármikor elmondhassa, az adott jelenet miként nézzen majd ki az előadásban. A premierre így nemcsak a fényterv állt össze, de minden színész szövegét is kívülről tudta.

A világosítók a próbafolyamat elején megnézik, „mit kíván” a díszlet: csillárt, falikart, van-e ajtó, ablak, és mi lesz mögötte, vannak-e nagy felületű díszletelemek vagy üres térben kell majd dolgozniuk, kell-e füstgép. Amikor már a színpadon, a díszletek között zajlanak a próbák, először is megmutatják a rendezőnek, hogy „mit tud” a díszlet, ha szükséges, a világítással ki tudják emelni a részleteket.

tragedia_szinpad_eosz_1350276_R
A Tragédia játéktere a karzatról

Vidnyánszky Attila számára a fény az előadásnak ugyanolyan alkotóeleme, mint a zene, a mozdulat, a szöveg. A próbafolyamat során pontosan meg is tudja mondani a világosítóknak, mikor mit akar látni a színpadon, és azt is, hogy ezt mely lámpák együttállásával szeretné, melyik fényforrásnak milyen intenzitással kell világítania.

A premierre az előadás felelős világosítója „lekottázza” az előadás fénymenetrendjét, és takkra tudja, mely végszóra, mozdulatra, zenére követik egymást a fényváltások. A világítási szcenáriumban pontosan rögzítik minden lámpa pozícióját, amit az előadások előtt rutinszerűen ellenőriznek is. Élesben aztán a fénypultnál ülő világosító az előadást figyelve adja be az újabb és újabb fényeket.

small_TeatrumiGalaDijatado_eoriszabo-9590
Magyar Teátrumi Társaság díjátadóján

Pallagi Mihály 13 beosztottja munkáját felügyeli és irányítja, büszke csapata felkészültéségére és a rendelkezésre álló technikára. A Madách Nemzetközi Színházi Találkozó (MITEM) majd három hete alatt 15-20 új előadást kell kiszolgálniuk, naponta új produkciót kell előkészíteniük. Egyszer sem volt még olyan igény vagy probléma az elmúlt öt évben, amit ne tudtak volna megoldani, kielégíteni.

A fővilágosító előtt újabb nagy feladat áll: a Nemzeti Színház küszöbönálló technikai felújítása keretében megújul a világítás is – az ő felelőssége lesz, hogy a 2002-es kezdetekhez hasonlóan újra a legkorszerűbb és „legfényesebb” teátrum legyen a Nemzeti.

A Nemzeti Magazin teljes cikke itt olvasható

Fotó: Nemzeti Színház/Eöri Szabó Zsolt

A békebeli Liget képeslapokon

A fotózott vagy művészek által rajzolt, festett képeslapok többnyire az adott a kor szépnek, érdekesnek, reprezentatívnak tartott helyszíneket örökítenek meg. Az idő múltával megváltozik a látvány, így az eredeti állapotot ábrázoló képes levelezőlapok kortörténeti dokumentummá válnak. Segítségükkel most eltűnt városligeti parkrészleteket és épületeket idézhetünk fel.
01-vrosliget-madrtvlatbl-kpeslap1501
A Városligeti-tó környéke a m. kir. Állami Térképészet légifelvétele alapján készült képeslapon.
Balra a Körönd szökútja, jobbra a parkosított Hősök tere, a híd után a Fővárosi Pavillon
a ligetet átszelő Külső Andrássy út mentén (képes levelezőlap, 1939)
Royal Gerbeaud Pavillon (1885–1944)
A Királypavilon az 1885-ös Országos Általános Kiállítás tartós fennmaradásra szánt épületeinek egyike volt. Ybl Miklós tervezte, és eredeti funkciója szerint a kiállításra látogató királyi család fogadására szolgált.
02-gerbeaud-kpeslap8cd9
A városligeti Gerbeaud Cukrászda az 1890-es évek végén készült képeslapon
Az 1896-os Ezredéves Kiállításon a belvárosi Gerbeaud Cukrászda „kihelyezett tagozata” működött a pavilonban, amely a kiállítás egyik legnépszerűbb pontjává vált. Elegáns teraszán szívesen megpihentek a látogatók, és megkóstoltak legalább egy kuglert (mai nevén minyont). Emile Gerbeaud itt mutatta be új találmányát, a világhírűvé vált konyakmeggyet: hosszú sor kígyózott a pultok előtt a pikáns finomságért. Az épületet a Városligetre hulló bombák 1944 őszén döntötték romba.

Iparcsarnok (1885–1944)

Az 1885-ös Országos Általános Kiállítás központi kiállítási épületeként szolgált a mintegy 15 ezer négyzetméter alapterületű, hatalmas Iparcsarnok. Négy bejárata a négy égtáj felé nyílt. Nyugati kapuja előtt sétateret alakítottak ki, zenepavilonnal és szökőkúttal.

03-1903-industriehalle-stadtwldchen-brck-sohn-kunstverlag-kpeslap5880
Az Iparcsarnok nyugati, sétatér felőli bejárata (1903).

A következő fél évszázadban az ország egyik legjelentősebb kiállítási helyszíneként számtalan rendezvénynek adott otthont. Köré épültek az 1920-as évektől rendezett Budapesti Nemzetközi Vásárok pavilonjai is. A 2. világháború idején hadianyagraktárként használták. 1944 őszén bombatalálat érte. Helyén a közelmúltig a Petőfi Csarnok állt. Ide építik föl az új Magyar Nemzeti Galériát.

Ezredéves Kiállítás főkapuja (1896)

A főkapu az Andrássy út tengelyének folytatásában, a Nádor-szigettel szemben állt.

04-1896-kiallitas-bejratai-ok13ed
Az önálló magyar képeslapkiadás 1896-ban, az ezredéves ünnepségek alkalmával indult útjára.
A Magyar Királyi Posta ekkor 32 lapból álló színes sorozatot adott ki. Az egyik legnépszerűbb
litografált levelezőlap az Ezredéves Kiállítás főbejáratát ábrázolta

A Millenniumi Emlékmű ívelt kollonádját megelőlegező, látványos főkapu Frommer Lajos budapesti építész tervei alapján készült. A kapuzat 60 méter hosszú, középső pilonjai 18 méter magasak voltak. A kiállítás bezárása után elbontották.

Ős-Budavára (1896–1910)

Az Ezredéves Kiállítás mulatónegyede rengeteg látogatót vonzott. A milleniumi évben naponta 15-20 ezer ember fordult meg a falai között.

05-s-budavra-kt-kpeslap8dcb
A mulatónegyed ledér hangulatát idéző reklámképeslap (balra), jobbra Ős-Budavára elegáns parkja
a művészet nagy alakjainak portrészobraival

Alkotói a régi Buda hű mását igyekeztek feleleveníteni, színházi díszlet módjára. Város volt a városban, saját újsággal és postahivatallal, utcáin, terein villanyvilágítással. A központjába épített mecset – amelynek kupolája mindkét képeslapon látható a háttérben – minaretjének erkélyéről müezzin köszöntötte az imára felsorakozott bosnyák ezredet. A korhű megjelenésű kulisszavárost ideiglenes anyagokból emelték Marmorek Oszkár építész tervei szerint. Ős-Budavára olyannyira népszerű lett, hogy a századfordulót is túlélte. 1910-ben tűzveszélyessé nyilvánították és a fővárosi közgyűlés a lebontásáról döntött.

Fővárosi Pavillon (1896 – 1944)

Az Ezredéves Kiállításon a főváros kiállítóhelyeként használták, majd az egész épületet tavasztól késő őszig vendéglők, kávéházak vették birtokukba.

06-1-fvrosi-pavillon-18963954
A fellobogózott Fővárosi Pavillon 1890 körül készült képes levelezőlapon
06-2-1911-fvrosi-pavillon-vajdahunyad-ritka-rajzolt-kpeslapd0fb
A fotó alapján rajzolt képeslapon jól kivehető a Fővárosi Pavillon épülete a Vajdahunyad vára bejáratához vezető híd mögött (postai levelezőlap, 1911.)

A főváros legnagyobb és legdíszesebb helyiségeként hirdették annak idején. Itt működött Weingruber Ignác kávéháza, amelyet az Ujjé, a Ligetbe’ című dalban is megörökítettek. A nevezetes kávéházban és a hatalmas teraszon 2500 vendéget tudtak egyszerre kiszolgálni. Amíg a felnőttek kávéztak, trécseltek, a gyerekek a kávéház saját játszóterén, felügyelet mellett nyargalászhattak. Az 1944 őszi bombatámadások során ez a közkedvelt ligeti vendéglátóhely is elpusztult.

Fővárosi sétány szökőkútja (1882 – 1960-as évek)

A Liget eredeti főbejáratának számító köröndön (ma ismert nevén Rondón) 1882-től működött szökőkút.

07-1-szkkt-kpeslaponcd88
A Fővárosi sétány a kör alakú szökőkúttal az 1900-as évek elején

A századfordulón Fővárosi sétánynak nevezték a szépen parkosított területet. A körönd a Stefánia úti korzó szomszédságában ugyancsak kedvelt sétálóhelynek számított. Szökőkútja átvészelte a két világháborút, és többszöri felújítás, átalakítás után még az 1960-as években is lövellte a vizet.

07-2-krnd-szkktja-ritka-kpeslap946f
Az 1908-ban Divald Károly műintézete által kiadott postai lapon a szökőkút és a pad is ugyanaz, mint az előző képeslapon. A virágágyások és növényzet viszont sokat változott néhány év alatt

Vízforgató rendszere azonban nem volt. A fővárosi kertészet akkori vezetői arról panaszkodtak, hogy az óránkénti 36 köbméteres vízfogyasztás mellett külön díjat kell fizetni a víz tóba vezetéséért is. A közel százéves szökőkutat az 1970-es évekre felszámolták, ma virágágyások találhatók a helyén.

Lechner Ödön jégpavilonja (1875 – 1893)

Amikor az öreg tóparti melegedőbódé leégett, a Korcsolyázó Egylet az ifjú Lechner Ödönnel terveztette meg az új jégpavilont. Az 1875-ös korcsolyaszezonban adták a keleties motívumokkal díszített épületet.

08-rgi-jgcsarnok-kpeslape5e7
Ezt a levelezőlapot a postai pecsét szerint 1901 szeptemberében küldték Budapestről Berlinbe.
A címzett egy akkor már nem létező épület képét kapta meg.

A központi csarnokot mindkét oldalon nyitott folyosó kötötte össze egy-egy kisebb, nyolcszögletű pavilonnal. Az egyikben a büfé kapott helyet, a másik melegedőhelyiségként szolgált. A tetőteraszon helyezték el a zenekart. A földszinti korcsolyacsatoló fölött kapott helyet az üvegablakos nagyterem, ahonnan a gardedámok figyelhették árgus szemmel a gondjaikra bízott ifjú hölgyeket. A korcsolyaélet az 1890-es évek elején olyan gyors ütemben fejlődött, hogy a Lechner-féle jégpavilon már kicsinek bizonyult. Ezért 1893-ban lebontották, és felépítették helyére a ma is látható, 115 méter hosszú neobarokk jégcsarnokot.

Park a Hősök terén (1896 – 1938)

A park a Hősök tere helyén, állt, hiszen a tér csak 1932-ben nyerte el mai nevét. Sokáig nem is kezelték önálló térként, hanem az Andrássy út városligeti torkolatának tekintették.

09-szpmvszeti-virgokkal-kpeslap911d
Virágágyások, örökzöldek és zöld pázsit a Szépművészeti Múzeum előtt
az 1930-as évek elején készült képeslapon

Amikor legelső, napjainkban is álló épülete 1896-ban felépült, a Műcsarnokot még a Városliget fái vették körül. Előtte hangulatos parkot alakítottak ki padokkal, sétautakkal, szökőkúttal. A Szépművészeti Múzeum elé, 1906-os felavatásakor, szintén virágágyásokat, örökzöldeket és szökőkutat helyeztek. A két épület előtti növényzet és a két szimmetrikusan elhelyezett szökőkút között haladt a Ligetbe igyekvő forgalom egészen 1938-ig. Ekkor az évtizedeken át szépen gondozott parkot felszámolták. A teret az Eucharisztikus Kongresszus rendezvényei miatt lekövezték, hogy a százezres tömegnek helyet biztosítsanak. Ránk már ebben a formájában maradt.

A teljes cikk és a képek forrása a ligetbudapest.reblogon található,

Moszkvában ad koncertet a Cantemus Gyermekkar

A moszkvai Húsvéti Fesztiválon ad koncertet május 6-án a nyíregyházi Cantemus Gyermekkar.

    A Szabó Dénes karnagy vezette gyermekkar május 5-én egy moszkvai veteránotthonban lép fel, másnap pedig a Csajkovszkij Koncertteremben állnak színpadra, ahol a Húsvéti Fesztivál gálakoncertjének befejező fellépőjeként énekelnek – áll a kórus MTI-hez eljuttatott közleményében.Képtalálat a következőre: „Szabó Dénes”
Május 7-én a Szent Péter és Pál-katedrálisban lépnek fel, 8-án pedig a Moszkvától 100 kilométerre lévő Szerpuhov város színháztermében adnak koncertet.
A 2002-ben alapított moszkvai Húsvéti Fesztivál óriási tömegeket vonz minden évben, 2003 óta már egész Oroszországban szerveznek köré zenei eseményeket.

Képtalálat a következőre: „Valerij Gergijev”

Valerij Gergijev karnagy

Az ötletgazda és máig a fesztivál művészeti vezetője Valerij Gergijev karnagy, aki a Mariinszkij Színházzal és Moszkva önkormányzatával közösen egy komplex zenei rendezvényt álmodott meg. A rendezvény a nagy szimfonikus zenekari művek, a kamarazene és a kórusmuzsika bemutatása mellett egy speciális csengő-, valamint harangzenei hetet is magába foglal.
A moszkvai Húsvéti Fesztivál világsztárokat és feltörekvő ifjú tehetségeket hív meg a világ minden tájáról, ezért az egyik legszínvonalasabb művészeti fesztiválként jegyzik – hangsúlyozzák a közleményben.

Borítókép: Szabó Dénes vezényli a Cantemus Kórus Angyalhangok című adventi koncertjét a Művészetek Palotájában 2017. november 26-án

MTI/Fotó: Mohai Balázs/Wikipédia

Kiállítással ünnepli megalakulásának századik évfordulóját a Hopp Ferenc Múzeum

Idén ünnepli megalakulásának századik évfordulóját Magyarország egyetlen keleti művészeti kiállítóhelye, a Hopp Ferenc Ázsiai Művészeti Múzeum. A centenárium alkalmából a múzeum gyűjteményének legjavát felvonultató kiállítás nyílik Made in Asia címmel május végén.

Képtalálat a következőre: „Hopp Ferenc Ázsiai Művészeti Múzeum”

A szervezők közleménye szerint a százötven éves gyűjtemény legjavát felvonultató, május 30-án nyíló és egy éven keresztül látogatható kiállítás sorra veszi a múzeumalapítást követő nagy korszakokat, az intézmény első igazgatója, Felvinczi Takács Zoltán művészettörténész nevéhez fűződő, két világháború közötti időszaktól a 2017-ben elhunyt neves sinológus, Ferenczy Mária nevéhez köthető buddhista kiállítások időszakáig.
    A tárlat több mint ötszáz műtárgyat vonultat fel a markánsabb múzeumtörténeti periódusok mentén vizsgálva a tárgyanyag legreprezentatívabb darabjait és tárgycsoportjait. Egyúttal a kiállításon megidézik a múzeum történetének jellegzetes alakjait, a huszadik századi történelmi tragédiák sújtotta korszakokban a múzeum működését, gyűjteményezésének irányát jelentősen meghatározó igazgatókat, munkatársakat, közelebb hozzák a kvalitásos és gyakran kalandos sorsú műtárgyak történetét.
    A tárlat érdekessége, hogy a nagyközönség előtt rendszerint csak egy-egy kultúra kiemelésével, időszaki kiállításokon megmutatkozó Hopp Múzeum a centenáriumi kiállításon minden gyűjteményét felvonultathatja: a kínai, a japán, a koreai, az indiai, a délkelet-ázsiai, a mongol, a tibeti-nepáli, a közel-keleti és a Zichy-féle régészeti kollekciót. A kiállításra szánt darabok állapotának megóvása érdekében egyes műtárgyaknál vagy csoportoknál a tárlat ideje alatt negyedéves cseréket iktattak be a muzeológusok. 
  Hopp Ferenc

Az idén száz esztendeje elhunyt világutazó, műgyűjtő Hopp Ferenc keleti műtárgyait világkörüli utazásai során és korának nagy világkiállításain vásárolta. A morvaországi Fulnekről származó, magát magyarnak valló optikus 4 ezer darabos műgyűjteményét 1919-ben hagyományozta a magyar államra, Andrássy úti villájával együtt, hogy az a későbbiekben “az ország első ázsiai közgyűjteményeként szolgálja az eljövendő nemzedékek épülését”. A múzeum megalakulását követő években Hopp tárgyai mellé a hazai közgyűjtemények keleti tárgyai – Xántus János, gróf Zichy Jenő, gróf Vay Péter gyűjtései -, továbbá jelentős műgyűjtők, például Schwaiger Imre, Delmár Emil, Fettick Ottó és Ágai Béla szerzeményei is bekerültek.

Képtalálat a következőre: „Nágák, elefántok, madarak” Nágák, elefántok, madarak

    A múzeum 30 ezer darabos gyűjteményébe ma olyan ritkaságok tartoznak, mint a legutóbb a 2016-os Nágák, elefántok, madarak című kiállításon látható sziámi buddhista tekercsek vagy a Felvinczi Takács Zoltán által vásárolt 7. századi ülő démonfigura. A múzeumhoz tartozik az ország egyetlen keleti művészeti szakkönyvtára, valamint az egyetlen ilyen profilú adattár, amely nemcsak a múzeum kiállításainak és egyéb tevékenységeink dokumentációját őrzi, hanem a keletkutatással, a keleti műgyűjtés történetével és a keleti utazókkal, utazásokkal kapcsolatos értékes archív fotó- és dokumentumanyagot is.

MTI/Kárpátinfo.net/Wikipédia/ZETApress

Pantsireva Anna képzőművész munkáiból nyílik kiállítás az Országos Idegennyelvű Könyvtárban

Kapcsolódó kép

Pantsireva Anna képzőművész keleti ihletésű munkáiból nyílik kiállítás május 6-án az Országos Idegennyelvű Könyvtárban.

Képtalálat a következőre: „Pantsireva Anna”

    Az Anna Vladi művésznéven dolgozó képzőművész több mint 10 éve alkot a sumi-e hagyományos japán festészet és a guo hua hagyományos kínai festészet műfajában, valamint tradicionális kínai és japán kőpecséteket is készít, de régóta érdeklődik a keleti kalligráfia művészete iránt is – olvasható a szervezők MTI-hez eljuttatott közleményében.

Képtalálat a következőre: „Pantsireva Anna”
Az alkotó tagja az Orosz Művészek Szakmai Szövetségének, valamint a Nemzetközi Kalligráfia és Kínai Festészeti Társaságnak. Számos kiállítása volt Oroszországban és Kínában, néhány alkotását magas rangú nemzetközi kiállításokon díjazták.
Bevallása szerint a keleti festészet filozófiája nagy hatást gyakorolt rá, a tus árnyalatainak átmenetét, az ecsetvonások jelentőségét és a kompozíció eredetiségét jobban értékeli, mint a nyugati festészetre jellemző tér, fény-árnyék és arányok ábrázolásmódját. Arra törekszik, hogy a világ sokszínűségét és harmóniáját látszólag egyszerű képekkel, virágokkal, madarakkal vagy tájakkal tükrözze.
A tárlat megnyitóján a látogatók a keleti festéstechnikát is testközelből megismerhetik egy bemutató segítségével, amelyet hagyományos japán koto zene kíséretében tekinthetnek meg az érdeklődők.
A kiállítás június 7-ig látható.

MTI/AnnaVladi.com/Art-3000/ICCPS North America Branch