Pápai Joci: jól sikerült a felkészülés az Eurovízióra

“Az elmúlt két hónapban nagyon sokat készültünk, hogy a lehető legjobb produkciót vigyük ki az Eurovíziós Dalfesztiválra” – mondta keddi budapesti sajtótájékoztatóján Pápai Joci, aki pénteken utazik az idei fesztivál helyszínére, Tel-Avivba.

Fotó: © Knap Zoltán

    “Dalom üzenete, hogy a jelenben kell szeretni, amit mostanában, felgyorsult világunkban gyakran elfelejtünk. Amikor Caramel szövegét először elolvastam, mintha megállt volna velem az idő” – fejtette ki Pápai Joci, aki Az én apám című dallal a május 14-i első elődöntőben lép színpadra Magyarország képviseletében.
    Az MTI kérdésére az énekes elmondta, hogy egyedül fog állni a tel-avivi színpadon, a produkcióban szereplő két vokalista, Katona Petra és Feng Ya Ou Ferenc a színfalak mögül fogja támogatni. “Próbáltuk tartani magunkat a már kialakult koncepcióhoz, szerintem ami kicsiben jól működött, annak nagyban is működnie kell” – tette hozzá.
    Pápai Joci néhány hete Amszterdamban 29 idei fellépő között már bemutatkozott az eurovíziós rajongóknak. Márciusban Tel-Avivban háromnapos forgatáson vett részt. “Csak keveset láttam a városból, de most remélem, lesz lehetőségem pótolni. Mélyen vallásos vagyok, Jeruzsálembe, a történelmi helyekre is el szeretnék jutni, például a Jordán folyóhoz is” – árulta el az énekes.
    A Duna Televízió a május 14-i és 16-i elődöntőt, valamint a 18-i döntőt is élőben közvetíti 21 órától az izraeli helyszínről Rátonyi Kriszta és Fehérvári Gábor Alfréd, Freddie közreműködésével. Előtte 20 óra 30 perctől Hangolódjunk az Eurovízióra! címmel felvezető műsort sugároz a csatorna Forró Bence műsorvezetésével. Ebben a nézők nyomon követhetik Pápai Joci útját A Dal 2019 döntőjétől az Eurovíziós Dalfesztivál színpadáig, és megismerkedhetnek a többi ország versenyzőivel is.
    Pápai Joci A Dal történetében az első előadó, akinek kétszer is sikerült megnyernie a válogatót. Két évvel ezelőtt Origo című dalával győzött és Magyarország képviseletében a 8. helyen végzett a kijevi Eurovíziós Dalfesztiválon. “Az első győzelmet nem lehet felülmúlni, az idei azért volt nagyon különleges, mert a szeretetről, a szeretetért énekeltem” – hangsúlyozta az előadó, aki május 14-én hetedikként lép színpadra.
    Mint elhangzott, Pápai Joci Az én apám című dalhoz kapcsolódva az MTVA-val közösen fotópályázatot hirdetett, bárki beküldhetett fényképet édesapjáról, és apák is magukról. A több száz beküldött fotó közül mintegy ötvenet választottak ki, ezek várhatóan beépülnek a produkció színpadi látványvilágába.
    Freddie a sajtótájékoztatón elmondta, hogy a nézők A Dal Instagram- és Facebook-oldalán keresztül minden fontos pillanatban ott lehetnek Pápai Jocival Tel-Avivban. Folyamatosan frissülő információk kerülnek a mediaklikk.hu/adal oldalra is.

MTI/borsonline.hu/youtube

Honfoglaló vezérek portréi a Nemzeti Múzeumban

Borítókép: Érdeklődő Kond vezér portréja mellett a (H)ősök csarnoka – Honfoglaló magyar vezérek portrésorozata 1700-ból című kiállítás megnyitóján a Magyar Nemzeti Múzeumban 

Honfoglaló vezérek 1700 körül készített portrésorozatából nyílt kiállítás kedden Budapesten, a Magyar Nemzeti Múzeumban.

    Varga Benedek, a múzeum főigazgatója elmondta: a nyolc egészalakos portréból álló, egészen különleges sorozat a Magyar Nemzeti Bank Értéktár programjának jóvoltából került letétbe a múzeumhoz.
Serfőző Szabolcs művészettörténész, a tárlat kurátora kiemelte: a portrésorozat egy ősgaléria töredéke, amely feltehetően a Berényi család megrendelésére készült az 1700 körüli években. A nyolc festmény közül hét a magyar őstörténet hun és magyar mondai alakjait – Árpád, Gyula, Kadocsa, Kund, Lehel és Örs vezéreket, valamint Attila királyt -, a nyolcadik Mátyás királyt ábrázolja.
Az ősgalériák a 17. századi magyarországi főúri rezidenciák jellegzetes elemei voltak. Az életnagyságú képmásokból álló portrésorozatok az adott család élő tagjait és felmenőit ábrázolták, de rendszerint a középkori magyar királyok és honfoglaló vezérek alakjait is magukba foglalták – fűzte hozzá.
Serfőző Szabolcs szerint a festmények a Nádasdy Ferenc által 1663-ban Nürnbergben kiadott Mausoleum Regni Hungariae című kötet rézmetszetű illusztrációit követik, hasonlóan a részben ugyancsak fennmaradt, és a Nemzeti Múzeumban őrzött Batthyány-ősgaléria vezérképeihez.

űVarga Benedek, a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatója köszöntőt mond Árpád fejedelem portréja mellett a (H)ősök csarnoka – Honfoglaló magyar vezérek portrésorozata 1700-ból című kiállítás megnyitóján a Magyar Nemzeti Múzeumban 2019. április 30-án.  MTI/Kovács Tamás

A festmények alján olvasható latin feliratok az ábrázolt személyt és annak dicső tetteit nevezik meg. A feliratok egyben úgynevezett kronosztichonok, vagyis a pirossal kiemelt betűk számértékkel bírnak, amelyeket összeadva mindegyik felirat az 1700. évet adja ki. Egyelőre talány, pontosan mi történt a Berényi család életében 1700-ban, ami annyira fontos volt, hogy a dátumot a képeken is megörökítették – mondta Serfőző Szabolcs.

Örs vezér portréja a (H)ősök csarnoka – Honfoglaló magyar vezérek portrésorozata 1700-ból című kiállítás megnyitóján a Magyar Nemzeti Múzeumban 2019. április 30-án.
MTI/Kovács Tamás

Hozzátette: a képciklus feltehetően báró Berényi György (1657-1722) megrendelésére készült. A báró pályája gyorsan ívelt felfelé az 1700 körüli években, szoros kapcsolatba került Esterházy Pál nádorral, a Királyi Ítélőtábla bírája lett, 1720-ban pedig grófi rangot szerzett.
A képciklust egy londoni székhelyű kereskedőcégen keresztül vásárolta meg a Magyar Nemzeti Bank. A jelenlegi ismeretek szerint a portrésorozat a 19. században hozományként került a Liechtenstein hercegi család egy sarjához, aki a Berényi család egyik leszármazottját vette feleségül – mondta el Serfőző Szabolcs.
A (H)ősök csarnoka című kiállítás május 12-ig tekinthető meg a Nemzeti Múzeumban.

MTI/

Magyar Filmdíj – Borbás Marcsi: a közönségdíj igazolása annak, hogy az embereket érdeklik a tradíciók

Képtalálat a következőre: „Borbás Marcsi”

A Magyar Filmdíj “óriási igazolása annak, hogy az embereket érdeklik a vallási, történelmi, kulturális hagyományaink” – mondta Borbás Marcsi műsorvezető annak kapcsán, hogy Az eleven Húsvét című Gasztroangyal-epizód közönségdíjat kapott a televíziós forgalmazású alkotások között az 5. Magyar Filmhéten.

    “Ezt a díjat együtt nyertük mindazokkal, akik nem csak ápolják, hanem meg is élik hagyományaikat, legyenek azok vallási, történelmi vagy kulturális tradíciók” – fogalmazott Borbás Marcsi az MTI-nek, hozzátéve: a film jól példázza, hogy nem minden műsor unalmas, amely a hagyományok megőrzését mutatja be, a Gasztroangyal különkiadásának közönségsikere annak is köszönhető, hogy a 65 perces vallási témájú film tele van humorral, érzelemmel, különlegességekkel.
    Borbás Marcsi felidézte, hogy már évek óta szerettek volna dokumentumfilmet készíteni a húsvéti ünnepkörről Erdélyben. A tavaly rögzített műsor óriási előkészítést igényelt, minden élő volt, pontosan tudni kellett mikor, hol, mi történik.  A forgatáson folyamatosan négy kamerával, két szerkesztővel dolgoztak – fűzte hozzá.
    Elmondta, hogy a film központi helyszíne Csíkmadaras, ahol évszázadok óta hűen őrzik és élik meg őseik hagyományait. Így a faluban évről-évre összegyűlnek például a rózsafüzér-társulatok tagjai, hogy az asszonyok közösen készítsék el a böjtös töltött káposztát. Az epizód egy ott élő család segítségével meséli el a húsvéti szokások rendjét nagycsütörtöktől kezdve egészen az ünnep csúcspontjáig.
    A Szögi Lackó által rendezett film bemutatja a húsvéti ételáldást és -szentelést is Csíkszeredában, ahol az ünnep reggelén a város főterén asszonyok, gyerekek és férfiak ezrei várják sorokba rendeződve, hogy nagy gonddal elkészített ételeiket a püspök megáldja – mondta a műsorvezető.

MTI/nlcafe.hu

Vizeletvizsgálattal is ki lehet szűrni a méhnyakrákot okozó HPV-vírust

Egy új brit kutatás szerint vizeletvizsgálattal is ki lehet szűrni a méhnyakrákot okozó HPV-vírust. Az új vizsgálati módszer kiválthatja a sok nő számára kellemetlen, szorongást okozó kenettesztet – számolt be róla a BBC News.

Képtalálat a következőre: „HPV vírus”

    A brit egészségügyi szolgálat (NHS) szerint a méhnyakrákszűrésre járó nők száma nagyon alacsony: a teszten megjelenők aránya 71 százalék, ami azt jelenti, hogy angol nők milliói nem mennek el legalább 3 és félévente a szűrésre.
Pedig a méhnyakból vett kenettel a méhnyakrákos esetek 75 százalékát meg lehetne előzni. Lehet, hogy nem kellemes a vizsgálat, de nagyon fontos. A teszt ugyanis kimutatja a legkorábbi sejtelváltozásokat, még mielőtt a daganat kifejlődne – hangsúlyozzák a szakemberek.
A brit egészségügy 25 és 64 év közötti nőket hív be a szűrővizsgálatokra.
A Manchesteri Egyetem kutatói azonban egy új vizsgálati módszert fejlesztettek ki: eredményeik szerint a vizeletvizsgálat kiválthatja a kenet vizsgálatát.
Az egyetem kutatói 104 kolonoszkópiás klinikán tartózkodó nőt kértek fel arra, hogy vegyenek részt a vizeletvizsgálatban. Az eredmények azt mutatták, hogy a vizeletből ugyanúgy meg lehetett állapítani a méhnyakrák kockázatát, mint a hagyományos kenetteszttel.
Emma Crosbie, a kutatás vezetője hangsúlyozta, hogy különösen azért örülnek a sikernek, mivel úgy vélik, így nagyobb arányban jelennek meg a nők a méhnyakrákszűrésen.
Hozzáfűzte: egyelőre további kutatásokra van szükség ahhoz, hogy megerősíthessék az első eredményeket. Addig azonban továbbra is nagyon fontos, hogy a nők megjelenjenek a szűréseken, mivel ez életmentő lehet számukra.

MTI/medicover.hu/HáziPatika.com

Az idén is megrendezik a Vígmajálist

Az idén is megrendezik a Vígmajálist: május 1-jén rendhagyó programokkal, meglepetésekkel, kedvezményekkel és gyerekprogramokkal várja a közönséget a Vígszínház társulata, hogy együtt ünnepeljék a 123 éves teátrumot.

Képtalálat a következőre: „Eszenyi Enikő”

    A szerdán délután három órakor kezdődő Vígmajálison megtudhatják a nézők, hogy milyen előadásokat terveznek a színház 124. évadában: Eszenyi Enikő, a Vígszínház igazgatója ismerteti a következő szezon programját.
Ezúttal is számos meglepetéssel készülnek a társulat művészei – olvasható a színház MTI-hez eljuttatott közleményében.
Mint írják, a délután folyamán 5 százalék kedvezménnyel lehet megvásárolni a következő évadra szóló bérleteket, az előadásokra pedig 10 százalékkal olcsóbban válthatók jegyek.
Az eseményen a társulat tagjai dalokkal és versekkel lépnek fel.
Akik az ingyenesen látogatható rendezvényen nem tudnak részt venni, a Vígszínház hivatalos Facebook-oldalán élőben követhetik a Vígmajális programjait.

MTI/vigszinhaz.hu/rtl.hu

Kárpáti Tamás festőművésznek nyílik kiállítása a Pesti Vigadóban

Kárpáti Tamás Munkácsy Mihály-díjas festőművésznek nyílik kiállítása Credo címmel a Pesti Vigadóban, a Magyar Művészeti Akadémia székházában május 2-án, csütörtökön.

    A tárlaton a művész mintegy hatvan, a közelmúlt három évében készített táblaképe, tíz bronzba öntött kisplasztikája, valamint az életművet kísérő dokumentumok együttese kerül közönség elé – olvasható a Magyar Művészeti Akadémia honlapján.
Mint írják, a Kárpáti-ouvre legutolsó alkotóperiódusának művészi termését bemutató kiállítás révén a jelenkori magyar képzőművészet egyik legkarakteresebb festőművészének alkotói portréja rajzolódhat meg.


A hetvenesztendős Kárpáti Tamás festőművész kiállítása az intézmény ötödik emeleti kiállítótermében látható. A megnyitón köszöntőt mond Vashegyi György, az MMA elnöke, a kiállítást Wehner Tibor művészettörténész, a tárlat kurátora nyitja meg.
A kiállítás, amelynek szervezője a Magyar Művészeti Akadémia Képzőművészeti Tagozata, május 3-tól július 19-ig látogatható. Május 28-án 18 órától kötetlen beszélgetést szerveznek a kiállító művésszel és a tárlat kurátorával, Wehner Tibor művészettörténésszel. A rendezvény ingyenesen látogatható, de előzetes regisztrációhoz kötött.


Kárpáti Tamás 1949. december 25-én született Budapesten. Gimnáziumi évei alatt a budapesti Dési Huber István Képzőművészeti Szabadiskolában tanult Tamás Ervin irányításával. 1968-ban a Magyar Képzőművészeti Főiskola esti előkészítő tanfolyamára járt, nappal segédmunkásként a Magyar Optikai Műveknél dolgozott. Tanulmányait 1969 és 1974 között a Magyar Képzőművészeti Főiskola nappali tagozatán folytatta, ahol mesterei Sarkantyu Simon és Barcsay Jenő voltak. 1974-ben a Magyar Népköztársaság Művészeti Alapja, majd a Magyar Alkotóművészek Országos Egyesülete, 1978-ban a Magyar Képzőművészek és Iparművészek Szövetsége, 1989-ben a Molnár C. Pál Társaság, 1990-ben a T-Art Alapítvány, 1995-ben a Magyar Festők Társasága választotta tagjai sorába. A Magyar Művészeti Akadémia rendes tagja.

MTI/http://mmakademia.hu

Komplex programmal várja a látogatókat a hétvégén a Tavaszi lóverseny és food truck show

A hétvégén – május 3-5. között – rendezik meg a Kincsem Parkban a Tavaszi lóverseny és food truck show-t, amely komplex programokkal várja a látogatókat.

    Pécsi István, a Kincsem Nemzeti Kft. ügyvezető igazgatója az M1 aktuális csatornának elmondta: már a nyolcadik lóverseny és food truck show-t rendezik, mely idén az első fesztivál lesz. Pénteken agár- és ügetőversenyekkel kezdenek, a szombat az ügetőké lesz, vasárnap pedig a legnagyobb galoppversenyeket futják.


Vad-Horváth Zoltán, a Street Food Egyesület elnöke kiemelte, hogy a rendezvényen idén már 60 autóval lehet majd találkozni, 120 jelentkezőből választották ki a 60 legjobbat. Sok új dologgal lehet majd találkozni, így lesz például osztrigát áruló nagyon régi Mercedes és görög gyrost áruló autó is.


Abszolut családi rendezvény lesz – hangsúlyozta Pécsi István, így idén sem hiányozhat a körhinta. Rengeteg ingyenes gyerekprogram lesz, az állatsimogatótól kezdve a pónilovagláson át a kézműves programokig, a gyermekek számára ingyenes belépéssel. A kínálatot street art show is színesíti.

MTI/incsempark.hu

Kétmilliónál is többen voltak már a hamburgi Elbphilharmonie koncertjein

Alig két év alatt meghaladta a kétmilliót a hangversenylátogatók száma Hamburg új koncertpalotájában, és az Elbphilharmonie a következő évadban is világhírű előadókkal várja a vendégeket, bár nagytermének akusztikáját többen bírálják.

Képtalálat a következőre: „Elbphilharmonie”

    A nagyteremben rendezett koncertek gyakorlatilag mind teltházasak, de nem csak a zene miatt népszerű a 110 méter magas palota. Ezt jelzi, hogy az észak-németországi kikötővárosra panorámát nyitó – és ingyenesen látogatható – kilátóteraszt már tízmilliónál is többen keresték fel – mondta az Elbphilharmonie vezetője, Christoph Lieben-Seutter a 2019/20-as évad programját bemutató tájékoztatón a német sajtó keddi beszámolói szerint.
Az augusztus 7-én egy nyári fesztivállal kezdődő és az intézmény saját zenekara, az NDR Elbphilharmonie Orchester 2020. június 27-i koncertjével véget érő évadban csaknem 1250 rendezvényt tartanak, köztük 380 hangversenyt a nagyteremben, amelyben több tucat világhírű szimfonikus zenekar lép fel. A legtöbb nem is egyszer, a Bécsi Filharmonikusok például négy koncertet adnak, a Budapesti Fesztiválzenekarnak pedig két hangversenye lesz, mindkét alkalommal Fischer Iván vezényletével és Schiff András zongoraművész közreműködésével.
Az Elbphilharmonie sok további klasszikus zenei hírességet is felvonultat, Simon Rattle például a Londoni Szimfonikusok, Kirill Petrenko a Berlini Filharmonikusok, Michael Tilson Thomas a San Franciscó-i Szimfonikusok élén érkezik.
Azonban az Elbphilharmonie nagytermét nem csak dicsérik, akusztikájának minőségéről heves vita kezdődött, miután majdnem botrányba fulladt Jonas Kaufmann német operaénekes egy januári fellépése. Többen az előadás közben arra panaszkodtak, hogy nem hallják jól a művészt, aki azt mondta, hogy inkább a terem akusztikájáért felelős tervezőnél kellene reklamálni, és a hangverseny után bejelentette, hogy soha többé nem áll színpadra Hamburg új koncertpalotájában.
A sztártenor példáját követte a világ egyik leghíresebb karmestere, Riccardo Muti is, aki a napokban közölte, hogy törölte Hamburgot a Bécsi Filharmikusokkal és a Chicagói Filharmonikusokkal tervezett turnéja helyszínei közül. Az Elbphilharmonie “közepes, nem pocsékolom ott az időmet” – mondta a 77 éves olasz művész a Die Welt című lapnak.
A 2017 januárjában megnyitott koncertpalota az eredeti tervekhez képest hétéves késéssel és tízszer nagyobb költségvetéssel, 789 millió euró (nagyjából 250 milliárd forint) ráfordítással készült el. A 120 ezer négyzetméter területű épületben két koncertterem mellett egy 440 szobás szálloda, 45 luxuslakás, üzletek és egy több mint 500 férőhelyes parkoló is van. A belvárosi régi kikötőbe, a Császár rakpart Elbába nyúló végére tervezett épületet a folyó medrében létrehozott talapzatra emelték, mintegy 200 ezer tonnás súlyát 1745 betoncölöp tartja.

MTI/Elbphilharmonie

A kürt művésze

Tóth Gábor zenész családból származik: édesapja az Operettszínház zenekarában játszott, nagypapája az Opera első klarinétosa volt huszonöt évig: ő javasolta a már négy-öt évesen zongorázni tanuló unokájának, hogy válassza a kürtöt. Jó döntésnek bizonyult: Tóth Gábor nemrég kapta meg a Magyar Állami Operaház Kamaraművésze címet.
toth_gabor_okovacs_szilveszter_foto_berecz_valter
Tóth Gábor átveszi a Magyar Állami Operaház Kamaraművésze címet

Nehezen tudom magam elé képzelni a pillanatot, amikor egy kisgyermek úgy dönt, hogy kürtművész lesz.

Lehet, hogy van ilyen, de az én esetemben nem pontosan így történt. Zenész családból származom, magától értetődő volt, hogy én is tanultam zenét: négy-öt évesen a zongorával kezdtem. Később nagyapám, aki klarinéton játszott, azt javasolta, próbáljam meg a kürtöt is. Elfogadtam a javaslatát, bár nem tudom pontosan, hogyan érezte meg, hogy jó kapcsolatom lesz a hangszerrel. Ennyi évvel a hátam mögött nyugodtan kijelenthetem, jó döntés volt.

De ez még csupán a hangszer. Nem vágyott arra, hogy szólista legyen?
Ez megint a családi hagyomány része. Említett nagyapám az Opera első klarinétosa volt huszonöt évig. Azt hiszem, ez magában is érdekes: egy családból két első fúvósa is van, illetve volt a dalszínháznak. Édesapám is színházi emberként dolgozott, ő az Operettszínház zenekarában játszott, ugyancsak lenn a zenekari árokban, nem fenn a színpadon. Én ebbe nőttem bele. Jól érzem magam az opera világában, bizonyos értelemben láthatatlanul. Sőt, annyira vonz, hogy alaposan megválogatom az érkező kamarazenei, koncertzenekari felkéréseket. Természetesen vállalok ilyen feladatokat is, de a legjobban az Operaházban szeretek játszani.

A világ számos pontján részese volt az együttes munkájának. Járt Amerikában is, a tavaly őszi New York Opera Túrán, legutóbb pedig Dél-Koreában tettek látogatást.
Ezek szép emlékek, és nekünk, zenészeknek is nagy élmény, ha a világ leghíresebb koncerttermeiben játszhatunk. Mind a Koch Theaternek, mind a Carnegie Hallnak kitűnő az akusztikája. Ez a tapasztalat tehát mindenképpen előkelő helyen szerepel az emlékeinkben, és maga a tény az életrajzunkban. Azonban szakmai értelemben – és egészen biztos vagyok benne, hogy minden kollégám egyetért velem – lényegtelen, hogy hol lép fel az ember. Nem fog másként figyelni a kottára, a hangszerére, a karmesterre attól, hogy New Yorkban, Budapesten vagy Erdélyben kell játszania. Természetesen az akusztika más és más, és a legjobb teljesítmény érdekében ehhez igazodni kell.

Mégis, mit tapasztal a közönség részéről, mindenütt egyformán érzik, értékelik az előadást, a megszólalás minőségét, finomságait?
A világ számos pontján felléphettem már, és bár bizonyos mentalitásbeli, vérmérsékleti eltérések megfigyelhetők, úgy gondolom, a közönséget ebből a szempontból nem lehet egységesen megítélni. A nagy többség részéről sokszor tapasztaltam már meglepő reakciókat, például amikor kitörő lelkesedéssel fogadnak olyan produkciókat, amelyek belülről nem hangzanak hibátlannak.

Megtárgyalják egymás között, ha ilyet tapasztalnak?
Nem. Félreértések elkerülése végett, nem valamiféle ál-udvariasság miatt, hanem azért, mert itt komoly, felkészült muzsikusok játszanak együtt. Mindenkinek lehet valami miatt rosszabb estéje, csakhogy azt ő is pontosan tudja, érzi. Sokkal inkább jellemző, hogy ő szól, és a közösség erejét mutatja az is, hogy magától értetődően igyekszik a szólam ezt megoldani.

Van olyan mű, amit kifejezetten szeret játszani?
Richard Strauss bármelyik operája meghatározó feladat egy kürtös életében. Ehhez tudni kell, hogy az ő édesapja is kürtművész volt, így Strauss pontosan ismerte ennek a hangszernek az adottságait, lehetőségeit. Néha talán túlságosan is jól, mert nagyon nehéz feladat eljátszani a műveit. Az Opera repertoárján rendszeresen megtalálhatóak Strauss darabjai, így szerencsére nincs okom panaszra. Ahogyan nagyon jól esett a kamaraművészi elismerés is, amelyről az intézmény vezetői döntöttek. Természetesen enélkül is éreztem, hogy megbecsülik a munkámat, és elismernek. Mindezt az is jelzi, hogy gyakran kapok kisebb szóló feladatokat, mégis, az, hogy ezt a címet is kiérdemelhettem, úgy gondolom, igazolja, hogy szakmai és emberi szempontból is megtaláltam a helyem ebben a zenekarban.

Ha épp nem dolgozik, otthon milyen műveket szokott hallgatni?
Jellemzően olyasmit, ami összefüggésben van a soron következő produkcióval. A Magyar Állami Operaházban – ha nem ősbemutatóról van szó – komoly tradíciókat őrzünk. Akad olyan darab, amit annak idején a szerző dirigált itt, és ismert a dokumentációja, leírása, mégis érdemes néha megnézni, meghallgatni, másutt hogyan dolgozzák fel ugyanazt a művet. Ebben a tekintetben ma már nagy segítség az internet, hiszen ott rengeteg felvétel megtalálható.

Kikapcsolódásként nem is hallgat zenét?
Nem. Vannak pillanatok az életben, amikor azt érzem, hogy jó dolog a csend!

Szabó Z. Levente interjúja az Opera Magazinban jelent meg.

Az Éter a magyar mozikban, Zanussi Budapestre látogat

Krzysztof Zanussi lengyel rendezőlegenda lengyel-ukrán-magyar-litván-olasz ötországos koprodukcióban készült filmje, az Éter május 16-tól a magyar mozikban is látható lesz. A magyar premierre a Lengyel Intézetben, a Lengyel Filmtavaszon lesz május 10-én, amelyen a rendező személyesen vesz részt.

 
eter_09
Éter

A 20. század elején, a világháború árnyékában egy lengyel orvos mániákusan kísérletezik az éterrel, a kvintesszenciával, ami megfosztja pácienseit szabad akaratuktól, tudatuktól, ugyanakkor teljesen megszünteti fájdalomérzetüket. Amikor egy fiatal nő belehal egy kudarcos kísérletébe, az orvost halálra ítélik, és a bitófától csak az utolsó pillanatban menekül meg. A Monarchia hadseregében találja magát, ahol parancsnoka jóváhagyásával katonaorvosként folytatja a kísérletezést, minden morális gátlás nélkül manipulálva az embereket. Az Éter a saját lelkét az ördögnek áruba bocsátó tudós, Faust történetének újragondolása.

eter_01
Jelenet az Éterből

„Annak idején négy éven át folytattam intenzív tanulmányokat a fizika területén, sajnos kiderült, hogy bár szeretem a fizikát, ez a kapcsolat egyoldalú, így aztán felismertem, hogy valami másba kell fognom, soha leszek Nobel-díjas tudós. Az Éter első tanulmányaim visszatükröződése, állandó érdeklődésemé a tudományok iránt” – nyilatkozta Krzysztof Zanussi korábban a budapesti forgatás szünetében.

Zanussi az európai művészfilm meghatározó alakja, olyan filmek kapcsolódnak a nevéhez, mint a Közjáték, az IlluminációA falon túl, az Imperatívusz vagy A nyugodt Nap éve. Az Éter a fausti történet és Frankenstein doktor alakjának megidézése, a főszereplő Jacek Poniedzialek mellett feltűnik még László Zsolt, továbbá Andrzej Chyra.

eter_07
Jelenet az Éterből

A részben Magyarországon forgatott filmben számos magyar filmes szakember vett részt.

Az Éter május 16-tól a magyar mozikban is látható lesz a Vertigo Média forgalmazásában.